Magyar szerkezettár

ó/csókot

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ csók ⊕ -t

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

csók

I. fn

1. valakinek, valaminek szeretet, tisztelet kif-ére v. társadalmi szokásból (pl.: búcsúzáskor) felpattanó ajakkal való megérintése. baráti csók; ▸ csókot ad valakinek | szájunknak erotikus indítékból valakinek kül. a szájára való tapasztása. forró csók. | irod szépítő ölelés, szeretkezés.

2. konyha tojásfehérjével készített apró kerek édes sütemény. diós csók.

II. msz biz

csókolom. csók, anyu!

[←csókol ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

nyom¹

ts (és tn) ige

1. súlyával ránehezedik valakire, valamire. ▸ valami nyomja a szívét, lelkét ▸ valami nyomja a begyét | így valamilyenné formál. laposra nyom valamit. | (t. n. is ) <ruhadarab, tárgy> szorosságával v. keménységével tartósan kényelmetlen v. fájó érzést okoz. nyom a cipő. | biz érvényesülésében akadályoz. sokáig nyomták a munkahelyén.

2. ▸ valamennyit nyom | ▸ nem sokat nyom a latban

3. nekitámaszkodva v. (lefelé) tolva valakit, valamit elmozdít(ani) v. rögzít(eni igyekszik). belülről nyomják az ajtót; mélyre nyomja az ásót. | <alkatrészt> így működtet. nyomja a pedált.

4. <folyadékot, pépet, gázt> feszítőerővel csövön, nyíláson át vhova juttat. fogkrémet nyom a fogkefére.

5. biz <ügyet> megvalósításában, <személyt> előrehaladásában segít, támogat.

6. <tárgyat, testrészt> szorosan és tartósan hozzáérint valamihez. az ablakhoz nyomja a homlokát. | <kif-ekben:> ▸ csókot nyom valakire, valamire ▸ koppintást, barackot nyom valakinek a fejére

7. hirtelen vhova tesz valamit. valakinek a markába nyom valamit.

8. <megjelölésre való eszközt> úgy szorít valamihez, hogy az nyomot hagy azon. bélyegzőt nyom valamire. | <rajzolatot> így létrehoz. pecsétet nyom valamire. | nyomtat. már nyomják a könyvet.

[?fgr ]

nyom²

1. valamivel való érintkezés után vmely felületen maradó elváltozott rész. piszkos kéz nyoma. | valakinek, valaminek elhaladása után visszamaradó ilyen elváltozás. a kerékpár nyoma; ▸ valakinek, valaminek a nyomában ▸ nyomon követ valakit, valamit

2. tapasztalható jel, bizonyság v. maradvány. a háború nyomai; ▸ nyoma sincs semmi nyoma ▸ nyoma vész ▸ nyomra vezet

3. ▸ nyomokban ▸ bottal üthetik a nyomát ▸ lába nyomába sem léphet ▸ a lába nyomát is megcsókolhatja

[↔nyom¹ ]

____________________

valakire

→ valaki ⊕ -ra/-re

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-ra/-re

hat-rag

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

____________________

valamire

→ valami ⊕ -ra/-re

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.